Csernobil 35 – 10 tény a zónáról és az utóhatásokról

A közelgő nemzetközi emléknap és a csernobili atomerőmű-baleset 35. évfordulójának tiszteletére röviden összeszedtem tíz adatot a 30 km-es zóna és annak utóélete kapcsán.

A csernobili atomerőmű acélszarkofágja a lenyugvó Nap fényében
Fotó: Kamil Budzyński / Forgotten Chernobyl

#1 – Csernobil: “üröm”

Csernobil (ukránul: Чорнобиль) és a települést körülvevő sík, fenyőerdőkkel borított, folyóban és mocsárban gazdag vidék Ukrajna északi részén, a fehérorosz határ mentén terül el.

A város neve ürömöt jelent, amely egy, a területen is könnyedén felfedezhető gyógynövény. Gyógyító erejét már az ókori egyiptomiak és a görögök is ismerték. A középkor idején a Magyar Királyságban a szerzetesek elixírek készítésére használták. Étvágygerjesztő hatása miatt gyakran szolgál gyógyteák alapjául.

„Úgy hitték, (…) belélegzése növeli a pszichikus erőket. Csillagjóslásra, látomások előidézésére és jövőbe látásra használták, illetve bájitalokba tették” – áll a zoldszeresz.hu fűszerekkel és gyógynövényekkel foglalkozó magyar oldal ismertetőjében.

A növény szerepel egy bibliai eredetű jóslatban – “A csillag neve pedig Üröm, és ürömmé lett a vizek harmada, és sok ember meghalt a vizektől, mert azok keserűvé váltak.” (Szt. János apostol, Jelenések könyve, 8. r. 10-11.v.) – ezért a keresztények egy része hitt abban, hogy Csernobil tragédiáját előre megjósolták.

#2 – Hűbéres részfejedelemségből zsidó település

Egy nyugalmazott katona feljegyzése alapján Csernobil korábbi neve Sztrezsev volt és az 1100-as években a Lengyel Fejedelemséghez tartozott. Az 1193. évi krónika viszont már Csernobilként említi.

Később a 16. században zsidók kerültek a városba és 1626-ban Csernobil közelében megalapítottak egy kolostort, ami mára megszűnt. A zsidók szerepe olyannyira jelentős volt a vidéki ukrán településen, hogy a 18. század végére Csernobil a haszid judaizmus központja lett. 1898-ban a 10 800 lakosból 7 200 ember zsidónak vallotta magát.

A holokauszt során a zsidó közösséget kivégezték, majd 1972-ben a várostól 15 km-re kezdtek el először atomerőművet építeni Ukrajnában, amelyet 1977-ben adtak át.

#3 – A pripjatyi vidámpark nyitása

A tervek szerint 1986 május 1-jén nyílt volna meg a pripjatyi vidámpark, ellenben a 4-es reaktorblokkban történt robbanás átírta a forgatókönyvet. Egyes feljegyzések szerint a park a baleset másnapján fogadott vendégeket, nemsokkal azelőtt, hogy a kiürítést hivatalosan bejelentették.

Dodzsemek a szellemvárosban
Fotó: Rombai Péter / RepeszTech

#4 – Önkéntes letelepedők

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség adatai szerint körülbelül 200 000 embert telepítettek ki a csernobili zónából, azonban nem mindenki egyezett bele, hogy végleg elhagyja otthonát. Nagyjából 1200-an ragaszkodtak ahhoz, hogy a tiltott területen éljék le életük hátralévő részét. Főként idős asszonyok.

Az egyes falvakba történő illegális visszatérésüket a hatóságok elnézték. Ellátást kintről kapnak és többen is segítik őket. A ChernobylWEL.COME utazási iroda például a bevételük 1 %-ából élelmiszereket, gyógyszereket vásárol a letelepedők részére, továbbá segít nekik, hogy gázhoz, vízhez jussanak. Gyakran turisták is visznek ellátmányt.

Sajnos a populáció csökken, napjainkban 110-en élnek a zónában, átlagéletkoruk 70-80 év.

Legutóbb lengyelek készítettek róluk dokumentumfilmet.

Lengyelek dokumentumfilmje az önként letelepedőkről (2020.)

#5 – Mi lett a radioaktív háziállatok sorsa?

A kiürítést követően a környék háziállatait szovjet katonák lelőtték annak érdekében, hogy a bundájukra került radioaktív szennyezést ne vigyék tovább. Jó néhányan így is életben maradtak.

Kutyák, macskák élnek a kitelepítési övezetben. Legtöbbjük barátságos, közel merészkednek az emberekhez.

Jelenleg több alapítványt is működtetnek azért, hogy javítsanak életkörülményeiken, vagy új otthont találjanak nekik.

#6 – Belépés

11 ellenőrző pont található a csernobili tiltott zónában, ezek: Dityatki, Sztarij Szokoli, Zelenyi Mys, Poliszke, Ovrucs, Vilcsa, Dibrova, Benivka (Pripjaty város közelében), Pripjaty, Leliv és Parisev.

1987 óta szerveznek túrákat szakemberek a 30 km-es területre. Eleinte újságírók, később civilek is beléphettek.

Mára Csernobil népszerű katasztrófaturizmus-központtá nőtte ki magát és különböző utazási irodák, egyéni idegenvezetők kínálnak látogatási lehetőséget.

#7 – Forró pontok

A zónában több helyen előfordulnak úgynevezett „forró pontok”, ahol a sugárzás kiugróan magas. Hogy a radioaktív port elkerüljük, tilos letérni a túravezetők által kijelölt ösvényről, valamint hitelesített Geiger-Müller számláló nélkül bejárni a zárt övezetet.

Forró pont a csernobili zónában
Fotó: Kamil Budzyński / Forgotten Chernobyl

#8 – Biztonság

Ha minden óvintézkedést szigorúan betartunk, egy Csernobilban eltöltött nap sugárbiztonság szempontjából nem jelent nagyobb kockázatot, mint egy 4 órás repülőút (3-4 mikrosievert/10-12 óra), ugyanakkor a 30 km-es zóna sokáig emberi életre alkalmatlan hely marad.

Hogy mikor lesz teljesen biztonságos, attól is függ, a terület mely részéről beszélünk. Ha a 11 tonnás “Elefántlábról”, azaz a 4-es reaktor kórium masszájáról, akkor ez a szám 20 000 év.

“Tágabb értelemben nehéz biztosan megmondani” – írja a ChernobylWEL.COME – “A szakértők 20 évtől több száz évig becsülik, mert a szennyezettségi szint nem egyenletes a környéken.”

Erdélyi Ilona pedig így fogalmazott 2016-ban megjelent cikkében a National Geographic magyar oldalán: „A zárt övezet 40 százaléka a plutónium miatt – amelynek a felezési ideje 24 ezer év – örökre radioaktívszennyezett. A maradék területet 30-60 év alatt talán ismét lakhatóvá lehet tenni.”

#9 – Élővilág ma

Bármilyen lassú is legyen a természet gyógyulásának folyamata, a zóna flórája és faunája a háborítatlanságnak hála, sokszínű.

Az állatvilág kezdetben jelentősen megfogyatkozott, mára több, mint 400 gerinces állatfajt regisztráltak a térségben. Köztük jávorszarvasokat, farkasokat, barna medvéket, sőt, európai bölényeket is. Egyes beszámolók a rendkívül ritka hiúz megjelenéséről szólnak.

Az élővilág és a radioaktivitás kapcsolatával ukrán, japán és német tudósok foglalkoznak.

1998 környékén kísérlet céljából Przsevalszkij-lovakat telepítettek a lezárt vidékre. 10 hímet és 18 nőstényt engedtek szabadon. Sajnálatos módon orvvadászok kilőtték őket, számuk emiatt 200-ról 60-ra csökkent.

#10 – Az erőmű dolgozói napjainkban

Bár 2000. december 15-én az addig működő 3-as reaktorblokkot is végleg lekapcsolták, a csernobili erőműben körülbelül 2 500-an még ma is dolgoznak. Áramot juttatnak Fehéroroszországból Ukrajnába és fordítva, továbbá a nukleáris fűtőanyag likvidálásának feladata mellett a sugárbiztonsággal is foglalkoznak.