Mindössze 1600 méterre a 4-es reaktorblokktól állt egy, a formája és története miatt egyaránt különleges fenyő, amelyre egyes források a “Partizán Fájaként” utalnak. Az elnevezés onnét ered, hogy a II. világháborúban a nácik erre a fára akasztották fel az orosz katonákat és partizánokat. Keresztre vagy szigonyra emlékeztető alakja több, a tiltott zónából ránk maradt fotón is szerepel. De hogyan is kapcsolódik Csernobil tragédiájához?

A fa jelentőségét elsőként támasztja alá, hogy szerepel a Csernobili Megváltó ikonján a helyi Szent-Éliás templom falán (ez az egyetlen működő egyházi intézmény Csernobil településen).
A szentkép Jézust ábrázolja, amint áldásra emeli karját, mellette Szűz Mária és Mihály arkangyal, mindhárman egy termetes fenyőfa körül állnak. A fa alakja szimbolizálja a kereszténység jelképét és a háromágú szigonyt Ukrajna címerén. Jézus egy tekercset tart kezében, amelyen a Jelenések Könyvéből az alábbi jövendölés olvasható:
“A csillag neve pedig Üröm, és ürömmé lett a vizek harmada, és sok ember meghalt a vizektől, mert azok keserűvé váltak.” (Szt. János apostol, Jelenések könyve, 8. r. 10-11.v.)
A kép alján bal oldalt a holt lelkek, jobb oldalt pedig a túlélők láthatók. A háttérben a földeken a növények elpusztultak, míg a túlélők alatt zöldell a fű. Az erőmű a távolban magasodik.

a csernobili Szent-Éliás templom falán
Az ikon Julij Boriszovics Andrejev kívánságára készült el. Andrejev villamosmérnökként dolgozott a csernobili atomerőműben és bár 1986-ban azon a végzetes április 26-i napon nem volt szolgálatban, a baleset miatt mégis behívták. Csoportját a 2-es reaktor biztonságos leállításával bízták meg.
Likvidátorként tevékenykedett, valamint részt vett a dekontaminációs technikák kutatásában. Andrejevet egészen 1989-ig a zónába hívta a kötelesség.
Nagy dózisú sugárzás érte, ami majdhogynem az életébe került. Kórházban eltöltött ideje alatt álmában többször is megjelent a csernobili fenyő. Látomásait isteni jelnek hitte, ezért szerette volna, ha megfestenék a Csernobili Megváltót, amelyet miután elkészült, 2003-ban megszenteltek és mai méltó helyére akasztottak.
A fenyő másik legendája a társadalomhoz kapcsolódik.
Szovjetunió hivatalosan világi hatalom volt és bár a személyes elvgyakorlást a ’80-as években hivatalosan nem büntette a kormány, a társadalomban jelentős hatásai voltak a vallásosságnak (pld. megbélyegzés). Nem meglepő, hogy a legtöbb ottani ember nem tartotta magát hívőnek. Ennek ellenére sok pripjatyi lakos azt állítja, látta, amint a radioaktív felhő a fához érve szétválik és elkerüli a várost.
Napjainkra a Partizán Fája elöregedett. Körülötte az erdőt kiirtották, a terület a baleset hatására erősen szennyezetté vált. A szél és a tápanyaghiány következtében a fa korhadni kezdett, végül az egyik feljegyzés szerint 1996-ban kidőlt, míg más források arról írnak, hogy 2005-ben kivágták és ideiglenes helyre vitték. A pajta, amely őrizte, azóta összedőlt, maradványait azbesztcserepek borítják.
Bárhogyan is történt, a fa helyét ma emlékmű őrzi és vele a múltat is.


Eredeti cikk: Kamil Budzyński: A Miracle in Chernobyl – Story of the Pine Tree (2019, Forgotten Chernobyl)
Egyéb források:
Valentina Serikova: A Tree in the Form of the Cross: The leader of the Chernobyl Power Plant Communist Party section has a vision on his deathbed. (2016.) (Angol ford.: Alesya Volchyk)
Chernobyl, the Revelation, and the Church of the Prophet Elijah (2015, Full of Grace and Truth)
Mould, R. F. (2000). Chernobyl Record: The Definitive History of the Chernobyl Catastrophe. Bristol, UK: Institute of Physics Publishing. ISBN 978-0-7503-0670-6.